Különleges vállalkozásba kezdett a texasi Dallasból származó Rebecca Saladin, aki a világtörténelem leghíresebb személyiségeit a modern számítógépes technika segítségével varázsolta vissza a jelenbe. Felismernénk-e Julius Caesart vagy Kleopátrát, ha az utcán sétálgatnának a tömegben, vagy ráismernénk-e a szmokingot öltött VIII. Henrikre, vagy XIV. Lajosra a farsangi szezon valamelyik elegáns bálján? Döntse el mindenki maga a fennmaradt eredeti hiteles portrék, valamint Rebecca Saladin Instagramon közzétett számítógépes arcképeinek az összehasonlításával.
Nofertiti
Nofertiti (Nofernoferuaton; más átírásban Nefertiti, Nofretete; jelentése: „a szépség megérkezett”) ókori egyiptomi királyné a XVIII. dinasztia idején, Ehnaton fáraó felesége. Mellszobra az ókori egyiptomi művészet egyik legismertebb alkotása.
I. Erzsébet angol királynő
I. Erzsébet, 1558. november 17-étől Anglia és Írország királynője, az újkori Anglia egyik legnagyobb uralkodója, a Tudor-ház utolsó tagja a trónon. Uralma alatt országa tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá vált.
II. Kurus perzsa király
II. (Nagy) Kurus perzsa király, az Akhaimenida-dinasztia korai tagja, az Óperzsa Birodalom alapítója. Az ansani perzsa állam uraként meghódította a médeket, és egyesítette birodalmát a másik perzsa állammal. I. e. 559-től haláláig uralkodott a Perzsa Birodalom felett, amely folyton növekedett, végül magába foglalta Délnyugat-Ázsia és Közép-Ázsia jó részét: nyugaton Egyiptom határaitól és a Hellészpontosztól a keleten lévő Indus folyóig terjedt, és ezzel addig sohasem látott méretű állam jött létre. Az országegyesítésen kívül Kurus történelmi szerepe az, hogy hazaengedte a zsidókat a babiloni fogságból, így maradandó örökséget hagyott rájuk, ezért a zsidók „az Úr felkentje”, vagy „Messiás” címmel is felruházták.
Ludwig van Beethoven
Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart mellett őt tartják a bécsi klasszika harmadik nagy alakjának. Ugyanakkor zenéje a romantika jegyeit is magán viseli. Beethoven jelentősége azon is lemérhető, mennyire meghatározta a későbbi zenetörténet számos alakjának pályáját.
Mária Antónia francia királyné
Ausztriai Mária Antónia, 1770 áprilisában, tizennégy évesen kötött házasságot a Bourbon-házból származó Lajos Ágosttal, Franciaország dauphinjével. Négy évvel később, 1774. május 10-én, férje trónra lépésével Franciaország és Navarra királynéja lett. Kezdeti népszerűsége idővel megromlott, a lakosság körében azzal vádolták, hogy feslett és kicsapongó életet él, az elhíresült nyakékbotrány pedig tovább súlyosbította negatív megítélését annak ellenére, hogy végül vétlennek mondták ki a csalásban. A forradalom idejére már a „Madame deficit” gúnynévvel illették, az ő fényűző életvitelét okolva az ország pénzügyi válságáért. 1789 októberében a forradalmárok a Tuileriák palotájába költöztették a királyi családot. Házi őrizetükből 1791 júniusában egy rosszul megszervezett akció során megpróbáltak megszökni, ám a határon felismerték őket. Elfogásukat követően a Temple börtönébe kerültek. A köztársasági Forradalmi Törvényszék hazaárulás vádjával perbe fogta és guillotine általi halálra ítélte őket. Férjét, a trónfosztott XVI. Lajos királyt 1793. január 21-én, őt magát október 16-án a Forradalom terén (a mai Concorde téren) kivégezték.
Aragóniai Katalin angol királyné
Aragóniai Katalin, Anglia királynéja a Trastámara-házból. VIII. Henrik első felesége, I. Mária anyja.
Nzinga királynő
Nzinga királynő, aki a mai Angola területén élő északi mbundu (ambundu) népcsoport két királysága, Ndongo és Matamba felett is uralkodott. Nzinga királynő harcolt a Portugál gyarmatosítók ellen és a rabszolga-kereskedelmet is hátráltatta.
Báthori Erzsébet
Évszázadok óta tartja lázban a történelemkedvelőket a “fekete bég”, a sárvári illetőségű, ám európai körökben is a törökök nagy ellenfeleként jól ismert Nádasdy Ferenc feleségéről szóló pletykaáradat, amely szerint Báthory grófnő százával gyilkolta saját szolgálóit, kínozta őket és kegyetlenkedett velük, majd vérükben fürdött, hogy megőrizze fiatalságát. Azóta természetesen a történészek kutatásai rávilágítottak a pletykák politikai és gazdasági hátterére és a háttérben megbújó érdekekre, így Báthory Erzsébet megítélése lassan kezd a realitás felé mozdulni. Ezzel együtt tisztul a kép egy befolyásos és gazdag özvegy nemesasszonyról, aki óriási birtokok és vagyon felett rendelkezett, így a hiedelmek és babonák által fűtött korai 17. századi magyar világban könnyedén megbélyegezték, hogy vámpírként él és gyilkol. Vagyonát elvesztette, őt magát pedig a csejtei vára egyik szobájába falazták, ahol a szomorú és magányos halál mindössze 54 éves korában talált rá a meghurcolt és tönkretett asszonyra.
Arisztotelész
Mesterével, Platónnal együtt az európai filozófia legmeghatározóbb alakja. A középkor végére a Biblia mellett Arisztotelész és munkássága vált a „magasabb” kultúra meghatározó tekintélyévé szerte Európában. De nemcsak az európai kultúra tartja magát az örökösének: Keletet is ő hódította meg a nyugat tudományának, a keresztényeknél, az araboknál és a zsidóknál egyaránt a legnagyobb tiszteletben áll.
Mumtáz Mahal
1612. május 10-én, 19 évesen lett Khurram herceg felesége, aki később Sáh Dzsahán sah néven lépett a trónra. Bár a herceg harmadik felesége volt, mégis ő lett a kedvence. 1631. június 17-én hunyt el, a Dekkán-fennsík területén fekvő Burhanpurban, Madhja Prades államban, tizennegyedik gyermekének születése közben. Ez a kislánya a Gauhara Bégum nevet kapta. Az agrai Tádzs Mahalban helyezték örök nyugalomra.
George Washington
Az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (1789–1797), a függetlenségi háború (1775–1783) főparancsnoka és győztes hadvezére. Elnöki tevékenysége előtt szerepet játszott az Egyesült Államok alkotmányának megírásában (1787), majd később az elsők között írta alá a dokumentumot. Tevékenységei miatt az Amerikai Egyesült Államokban a „Nemzet Atyjának” hívják. Az ország fővárosa, Washington, róla kapta a nevét.
Joruba uralkodó - Ife-i bronz fej
A mai délnyugat-nigériai Ife-ben talált bronz Yoruba herceg fej. A 13. század idején Ifében már kivételesen szép bronz- és terrakotta szoborfejeket alkottak. Jelentős vallási központ volt, amelyet a középkor végi nyugati írók a fekete világ (Fekete-Afrika) Rómájának, Thébájának és Sionjának neveztek. Ez a magas-fokú civilizáció a 18. század végén teljesen megsemmisült.
Seymour Johanna angol királyné
VIII. Henrik harmadik felesége a hat közül. 1536. május 30-án ment feleségül VIII. Henrik angol királyhoz, miután az 11 nappal korábban lefejeztette előző feleségét, Boleyn Annát. Szerény, halk szavú személyiség volt, tökéletes ellentéte volt a szeszélyes Boleyn Annának. 1537. október 12-én megszületett első és egyetlen közös gyermekük, a későbbi VI. Eduárd, de 12 nappal a szülés után 1537. október 24-én meghalt gyermekágyi lázban. (A sors furcsa fintora, hogy Henrik édesanyja ugyancsak gyermekágyi lázban hunyt el annak idején.)
Boleyn Anna angol királyné
VIII. Henrik második felesége a hat közül. Henrik és Anna 1533. január 25-én házasodott össze, amivel Henrik bigámiát követett el, hiszen még Henrik nem vált el feleségétől, Aragóniai Katalintól. 1533. május 23-án Thomas Cranmer canterburyi érsek a Henrik és Katalin között kötött házasságot semmisnek nyilvánította. Cranmer 5 napra rá Henrik és Anna házasságát érvényesítette. Válaszul a pápa Henriket és Cranmert kitagadta. A házasság és a kitagadás eredményeként megalakult az anglikán egyház, melynek feje maga a király. A koronázásra 1533. június 1-jén került sor. Anna 1533. szeptember 7-én életet adott egy kislánynak, a későbbi I. Erzsébet királynőnek. Henrik továbbra sem adta fel a reményt, hogy két lánya mellé fiú gyermeke is születik Annától. A királyné összesen 3 magzatot veszített el; s emiatt Henrik csalódottságában 1536 márciusában már Lady Jane Seymournak udvarolt. 1536 áprilisában Annát felségárulással vádolták meg. Május 2-án le is tartóztatták és a Towerbe zárták. Még az esküdtszék hivatalos ítélete előtt bűnösnek találták és május 15-én elítélték. 4 nappal később a Tower parkjában lefejezték.
I. Johanna angol királynő
Csupán kilenc napig uralkodott Anglia trónján az alig tizenhat éves Lady Jane Grey. A Tudorok kevésbé ismert, ám éles eszű és őszinte hősnője a vallásháborúk és politikai játszmák kegyetlen áldozata lett.
VIII. Henrik angol király
Az angol történelem egyik legkülönlegesebb szereplője volt. Az ő uralkodása alatt vált le az anglikán egyház a katolikus egyházról, záratták be a kolostorokat Angliában, s ő lett az új egyház feje is. Széles körben ismert arról is, hogy hat felesége volt, akik közül kettőt (Boleyn Annát és Howard Katalint) lefejeztetett. Henrik világéletében igényt formált Franciaország trónjára is, mivel dédanyja, Valois Katalin francia királyi hercegnő volt, VI. Károly leánya, s VII. Károly nővére. Jogát a francia trónhoz soha nem tudta elfogadtatni, mivel egyesek szerint nagyapja, Edmund Tudor törvénytelen gyermeke volt Valois Katalinnak és Owen Tudornak.
Dido Elizabeth Belle, angol arisztokrata
A 18. században élt Dido Elizabeth Belle egy fekete rabszolga és egy angol arisztokrata szerelemgyereke volt. A társadalmi stigma ellenére, amely akkoriban a fekete bőrűeket és a törvénytelen gyerekeket övezte, nemes hölgynek kijáró körülmények között nőtt fel.
Toussaint Louverture
Toussaint Louverture felszabadított rabszolga, a haiti forradalom legkiemelkedőbb vezetője, majd ennek nyomán Saint-Domingue (Haiti akkori elnevezése) kormányzója.
Kleopátra
VII. Kleopátra Philopator - közkeletűbb nevén egyszerűen csak Kleopátra - a Ptolemaiosz-dinasztia és az ókori Egyiptom utolsó fáraója az egyiptomi történelem egyik messze leghíresebb alakja. Szépségéről, műveltségéről és briliáns intelligenciájáról már a saját korában is legendák keringtek. Amikor Róma nagyhatalmú ura, Caius Julius Caesar i.e. 48-ban légiói élén átkelt Egyiptomba, hogy barátja, Gnaeus Pompeius meggyilkolása miatt bosszút álljon, itt, Alexandriában ismerkedett meg XIII. Ptolemaiosz fáraó nővérével, Kleopátrával. A fiatal nő a szépségével és okosságával teljesen elbűvölte Caesart, akit rávett, hogy őt támogassa az öccsével szemben folytatott hatalmi harcban. Kleopátra Caesar légióinak jóvoltából szerezte meg a trónt, így lett Egyiptom utolsó fáraója. Caesartól született egy fiúgyermeke, Caserion, de ez a eokoni kapcsolat sem védte meg később Caesar fogadott fia, Octavianus bosszőjától. Kleopátra Egyiptom függetlenségét egy másik magába bolondított római, Antonius segítségével akarta megőrizni. A királynőbe teljesen belehabarodott Antonius a felügyelete alatt álló keleti provinciákat Egyiptomnak akarta adományozni, amivel kivívta a szenátus haragját. Miután Octavianus hadai i.e. 31-ben Actium előtt megsemmisítő vereséget mértek Antoniusra, Kleopátra az Egyiptomi flottával Alexandriába menekült. Amikor hírét vette, hogy Octavianus a légióival átkelt Egyiptomba, és tönkre verte Antonius megmaradt seregét, i.e. 30-ban öngyilkos lett.
Medici Katalin francia királyné
A Medici-házból származó hercegnő, II. Henrik feleségeként Franciaország királynéja (1547–1559), akinek később három fiából (II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik) is francia király lett. A méregkeverőnek tartott Medici Katalin a művészetek bőkezű mecénása volt, szépíttette többek között a chenonceau-i kastélyt, kibővíttette a Louvre-t, és ő kezdte el építtetni a Tuileriák palotáját. Befolyásolta a divatot, sőt több reformot is bevezetett az öltözködés terén.
Hürrem szultána
I. Szulejmán szultán felesége, de facto társuralkodója, az Oszmán Birodalom első haszeki szultánája. Több mint harmincszor játszott kiemelkedő szerepet az oszmán történelemben, döntései évszázadokkal később is éreztették hatásukat a birodalom kormányzásában. Legyőzhetetlen politikus volt, ellenfeleivel kegyetlen és rideg; köztudottan Szulejmán egyik főtanácsadója az államügyekben. Mindezek mellett bőkezű adományozó is: mecsetek, kórházak, ingyenkonyhák és fürdők építtetője. Öt fiút és egy leányt szült a szultánnak, köztük II. Szelimet, a következő szultánt. Rajta kívül az Oszmán Birodalomban csak egy szláv származású szultána került hatalomra, Turhan Hatidzse. Vele ért véget a Hürrem által elindított mintegy 130 éves korszak, az úgynevezett nők szultanátusa.
Yorki Erzsébet angol királyné
Yorki Erzsébet, IV. Eduárd leánya, V. Eduárd nővére, III. Richárd unokahúga, angol királyné, VII. Henrik felesége, VIII. Henrik édesanyja, VI. Eduárd, I. Mária és I. Erzsébet nagyanyja. Erzsébetet a korabeli írások kedves, jótékony hölgyként írják le. Szerette a zenét, a táncot és a kockajátékot. Több agarat tartott, és valószínűleg szeretett vadászni és célba lőni, valamint igen művelt, intelligens asszony volt a kor felfogása szerint. Állítólag ő tanította meg fiát, a későbbi VIII. Henriket írni és olvasni.
I. Szulejmán oszmán szultán
Apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője. A világhatalmi ambíciókat dédelgető ifjú uralkodó az európai hegemónia megszerzéséért kirobbant harcba bekapcsolódva, trónra lépését követően szinte azonnal közép-európai terjeszkedésbe kezdett, melynek végső, de soha meg nem valósult célja Bécs bevétele volt. A Perzsia elleni – Irak elfoglalásával végződő – keleti, és az európai keresztény hatalmakkal szembeni földközi-tengeri győzelmeit követően a szultán figyelme hűbérese, Szapolyai János halálakor (1540) újra Magyarország felé fordult, annak megszállása mellett döntött. E hódító hadjáratsorozat egyik utolsó epizódja, Szigetvár 1566. évi ostroma azonban nemcsak a védők, de az oszmán sereg vezéreként a helyszínen tartózkodó idős szultán számára is végzetesnek bizonyult, hiszen a vár bevétele előtti napon ő maga is életét vesztette. Halálának helyén eltemetett belső szervei fölé győztes alattvalói hamarosan türbét emeltek.
Ehnaton
Ehnaton ókori egyiptomi fáraó, az újbirodalmi XVIII. dinasztia tizedik uralkodója, aki i. e. 1353–1336 vagy 1351–1334 között uralkodott. Leginkább az Amarna-reformról, átfogó vallási-kulturális reformjáról ismert, amely során bevezette a napkoronggal fémjelzett Atont dicsőítő istentiszteletet. Neki szentelte új fővárosát, Ahet-Atont is. Mivel a vallás az ókori egyiptomiak életének minden részét áthatotta, a reformok is számtalan területre kiterjedtek, köztük a művészetre, melyre korábban sosem látott naturalizmus lett jellemző. A hagyományos egyiptomi vallás elhagyását nem fogadták el széleskörben. Halála után műemlékeit elbontották vagy elrejtették, szobrait megsemmisítették, nevét törölték a királylistákról. Halála után a hagyományos többistenhívő vallási gyakorlat fokozatosan helyreállt. Amikor több évtizeddel később a XVIII. dinasztia előző fáraóival közvetlen kapcsolatban nem álló uralkodók új dinasztiát hoztak létre, Ehnatont és közvetlen utódait elítélték, Ehnatonra magára az ellenség vagy az a bűnöző szavakkal hivatkoztak. Ehnaton főfelesége, a legendás szépségű Nofertiti főként gyönyörű mellszobráról híres, mely az egyiptomi portrészobrászat talán legismertebb alkotása.
Sáh Dzsahán mogul sah
Az indiai szubkontinensen található Mogul Birodalom uralkodója volt 1628 és 1658 között. A Sáh Dzsahán név perzsául annyit tesz: „a világ ura”. Ő volt az ötödik a mogul uralkodók sorában Bábur, Humájun, Akbar és Dzsahángír után. Fiatalkorában Akbar őt szerette legjobban. Fiatal kora ellenére alkalmasnak találták, hogy 1627-ben elhunyt apját, Dzsahángírt kövesse a mogul trónon. Az egyik legnagyobb mogul sahnak tartják, uralkodásának időszakát pedig a mogulok aranykoraként emlegetik. Akbarhoz hasonlóan birodalmának növelésére törekedett. Uralkodásának legfontosabb eseményei: az Ahmadnagar királyság elpusztítása (1636), Kandahár elvesztése a perzsák ellenében (1653), valamint a dekkáni hercegnő ellen vívott második háború (1655). 1658-ban megbetegedett, ezért fia, Aurangzeb bezárta az agrai citadellába, és ott tartotta haláláig.
Forrás: www.boredpanda.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése