Nike
A cég egyik első alkalmazottja, Jeff Johnson egy éjjel Nikével álmodott (aki a győzelem görög istennője), ezért ezt a nevet javasolta a gyorsan fejlődő cég számára. Phillip Knight, a cég társalapítója és elnöke ugyan a Dimension 6 nevet ajánlotta, de Johnson ötlete győzött. Ezt követően Knight 1971-ben megkérte egyik volt diákját, Carolyn Davidsont, hogy tervezze meg a logót, ami a futócipők oldalán is elhelyezhető. Ekkor született meg a Nike „pipa”, ami Niké szárnyát szimbolizálja. Knight 35 dollárt fizetett a tervekért. Tizenkét év múlva a Nike cég egy gyémántgyűrűt adományozott Carolyn Davidsonnak, rajta az általa tervezett logóval, valamint ismeretlen számú részvényeket is.
Coca-Cola
A híres Coca-Cola logót John Pemberton könyvelője, Frank Mason Robinson tervezte 1885-ben. A nevet is Robinson találta ki, mint ahogy a logó jellegzetes, írott betűs formáját is. A spenceriánus kézírásként is ismert írásmódot a 19. század közepén fejlesztették ki az Egyesült Államokban, és az akkori kor hivatalos folyóírásaként tartották számon. A vállalat logója, annak születésétől fogva összesen tíz jelentősebb módosításon esett keresztül, míg elérte a napjainkban használatos letisztult formáját.
Ford
A Ford ovális márkajelzése az egyik legismertebb cégjelzés a világon, és már több mint 50 éve rendszeresen használják. A kézírásos márkajelzés egészen a vállalat indulásáig nyúlik vissza, amikor Henry Ford egyik mérnök asszisztense elkészítette a Ford Motor Company szavak stilizált változatát. A kézírásos betűket először 1903-ban a cégkiadványoknál használták, de az első sorozatgyártású autó, az A-modell különleges elbánásban részesült. Ford készítette el az autó első emblémáját, ami az akkori időkben nagyon divatosnak számító szecessziós szegélyt kapott. 1906-ra kialakult a kézírásos embléma kidolgozottabb formája, ahol meghosszabbították az „F” és „D” betűk végeit. Ez az embléma „szárnyas kézírás” néven vált ismert. Ezt az emblémát 1910 végéig használták a Ford autókon, amikor is a betűket a még ma is használatos formátumra alakították át. A kézírásos Ford márkajelzést 1909-ben jegyeztették be az Egyesült Államok szabadalmi hivatalában. Az első ovális Ford emblémát először 1907-ben használták cég brit képviselői, Perry, Thornton és Schreiber – akik az eredeti nagy-britanniai Ford Motor Company Limited előfutárai voltak. Ezzel az ovális emblémával „a megbízhatóság és a gazdaságosság fémjeleként” reklámozták a Fordot. A kézírás és az ovális forma kombinálásával a Ford 1911-ben elkészítette végleges emblémáját, amit elsődlegesen az Egyesült Királyságban működő Ford márkakereskedők azonosítására használtak. Mindamellett a Ford járműveknél és a cégkiadványoknál egészen az 1920-as évek végéig tovább használták a kézírásos betűjelzést. A Ford vállalat rövid ideig mellőzte az ovális emblémát, és egy szárnyas háromszög formát használt az autóin. Az embléma, ami a gyorsaságot, könnyedséget, kecsességet és stabilitást kívánta szimbolizálni, narancs vagy sötétkék színben készült, és a „The Universal Car” (Az univerzális autó) felirat volt olvasható rajta. Henry Ford nem szerette ezt az emblémát, s annak használatát hamarosan be is szüntették. Az 1927-es A-modell volt az első olyan Ford jármű, amely hűtőrácsának jelvényeként viselte az ovális Ford emblémát. Az emblémát a megszokott királykék háttérrel, amit ma is ismerünk, az 1950-es évek végéig számtalan autón használták. Az ovális Ford jelvény, bár a cégkiadványoknál továbbra is következetesen használták, egészen az 1970-es évek közepéig nem volt megtalálható egyetlen járművön sem. 1976 óta a kék és ezüst színű ovális Ford emblémát használják azonosító jelként minden Ford járművön, ami az egész világon könnyen felismerhető.
Apple
Az Apple Inc. első logója 1976-ban, a cég megalapításakor készült, mai formáját azonban csak 1998-ban nyerte el. Az első Apple logót az a Roland Wayne tervezte, akit sokan a mai napig a vállalat harmadik társ-alapítójaként emlegetnek. Az első elképzelés meglehetősen bonyolult: Isaac Newton-t ábrázolja, aki egy fa alatt ül, amelyről éppen egy alma készül a fejére esni. Sok teória jelent meg, hogy miért kapta a szokatlan Apple (alma) nevet a cég. Az egyik közismert vélekedés szerint Newton legendás almája volt a névadó, azonban Steve Jobs ezt tagadta. Valójában meghökkentő nevet kerestek, ami vicces és barátságos, de nem akartak olyan nevet adni, ami megszokott volt akkoriban a szakmában. „Éppen gyümölcs diétán voltam és egy almaültetvényről tartottam hazafelé” emlékezett vissza Jobs 2010-ben. Nem is szólva arról, hogy így az „A” kezdőbetű miatt előre kerültek a céges listákban. Jobs minél előbb szerette volna a cégalapítást befejezni, így mivel egy napon belül nem jutott jobb eszükbe, maradt az Apple név. A vállalat grafikus védjegyeként ez a bonyolult ábra csupán egy évig szolgált, ekkor érkezett Rob Janoff grafikus egy kicsit egyszerűbb és modernebb megoldással. A harapás Janoff elmondása szerint azért került bele a képbe, mert így egyértelműen megkülönböztetővé vált a gyümölcs a hasonlóaktól, mint például egy paradicsomtól. A szivárvány színezés állítólag Jobs ötlete volt, aki ezzel szerette volna emberközelibbé tenni és láttatni a vállalatot, valamint népszerűsíteni az általuk kínált monitorok jobb színfelbontását. Ezzel szemben Janoff állítása szerint semmi logika nem volt a színek kiválasztásában, véletlenszerűen történt. Ezután következett egy kis modernizáció, az új embléma monokróm felületet kapott a korábbiak helyett. Ez egyesek szerint nem csupán a változó világ miatt volt elvárás, hanem azért is, mert az Apple termékek egyre elitebbé váltak és a komoly cégeknél használt eszközökön elég viccesen mutatott volna ez a már szinte gyerekes, színes kis embléma. Színek tekintetében számos variánssal találkozhatunk, de az eredeti alak semmit sem változott.
Pepsi
1898-ban Új Bernben történt az első módosítás, ahol Caleb Bradham átkeresztelte a „Brad’s Drink”-jét, a szénsavas kóla keverékét, Pepsi Colára. 1906-ban új szöveglogót hoznak létre, új szlogennel: „The Original Pure Food Drink”. 1940-ben a domborított 12 unciás palack már olyan Pepsi címkével debütál, amit az üvegbe égettek. Egy évvel később, hogy támogassák a háborús erőfeszítéseket, a Pepsi palackok piros, fehér és kék szint kapnak. 1943-ra az eredeti logót belefoglalják egy palack kupakba, mely tartalmaz egy feliratot: „Bigger Drink, Better Taste.”. Majd a logó folyamatosan fejlődik, és idővel belekerült egy „dobozba”. 1991-ben dinamikusabbá teszik a logót, megdöntik az egészet, ezzel is a mozgás érzetét keltve. Eltávolítják a Pepsi feliratot a piros-kék hullám közül. Az utolsó változtatásra pedig 1998-ban kerül sor, amikor egy vállalati ünnepség során, a Pepsi felvette a háromdimenziós gömbjét a jégkék háttérrel, ami egy új Pepsi családnak lett a szimbóluma, ezzel a vezetőség belépett az új évezredbe. 1962-ig a betűstílus a Coca-Cola és a Pepsi márkánál nagyon hasonló volt, bár 1950-ben a Pepsi bevezette a "kupak" imázst az addigi egyszerű felirattal szemben, ahol a márkajelzést az üdítőital kupakját formáló alakzatban helyezte el. 1962-ben aztán elhagyták a Cola feliratot, és az óta 2008-ig csupán a PEPSI logó látszik az üvegeken. Teljesen más stílust kapott a felirat, ezzel is próbálták különbözővé, egyedivé varázsolni terméküket, hogy a fogyasztók véletlenül se asszociáljanak a rivális gyártó - a Coca-Cola - italára. 1973-tól a kupakformát felváltotta a szabályos körben megjelenő piros, fehér, kék hullámos ábra közepére írt PEPSI felirat, mely egészen 1991-ig változatlan maradt. 1991-ben a PEPSI szöveg kikerült a körön kívülre és 2008-ig csak a minta designját fejlesztették, korszerűsítették a tervezők. Végül 2008-ban a PEPSI felirat eltűnik, azóta csak a háromdimenziós gömböt ábrázoló logó látható a terméken. Az utolsó módosítás óta mosolyt formáz a logó a Pepsi-termékeken, a dinamikus-nagybetűs írásmódot pedig retrós kisbetűk váltják. A hagyományos Pepsinél egy sima mosolyra, a Diet Pepsinél egy szűk vigyorra, a Pepsi Maxnál pedig nevetésre áll a fehér rész jelképezte száj.
Mercedes-Benz
A 20. század elején a Mercedes-Benz logója egy elliptikus ikon volt, rajta a „Mercedes” szóval. Így hívták Gottlieb Daimler gyönyörű lányát! Csak hét évvel később, 1909-ben, Daimler két védjegyet, egy háromágú és egy négy ágú csillagot regisztrált, az előbbit pedig végül a cég új szimbólumává választották. 1910 óta az összes Mercedes-Benz autó csillogó három ágú csillaggal büszkélkedhetett. 1916-ban a csillag egy körbe került, ami élesebbé és stílusosabbá tette. Érdemes megjegyezni, hogy 1916 és 1926 között a logón volt egy másik kör is, amelynek belső széle mentén a „Mercedes” szó szerepelt. A ma ismert emblémát 1933-ban mutatták be, csak azért, hogy helyet adjon egy új variációnak, amely hasonlít a régi, 1916-os tervhez. Az 1926-os évet két autóipari óriás, a DMG és a Benz & Cie egyesülése jellemezte, így született meg a Mercedes-Benz cég. Az új emblémát az előző két régi logó ötövözte, a DMG háromágú csillag és a Benz babérkoszorú ízléses keveréke. A „Mercedes” és a „Benz” elnevezéseket a logó kör belső széle mentén írták. Elegáns és hatékony tervezést 1997-ig használták, amikor a cég rájött, hogy ideje visszatérni a gyökerekhez, és 1921-től visszahozták a minimalista DMG emblémát.
McDonald’s
A McDonald’s „McDonald’s Famous Barbeque” néven vált ismertté. Az 1940-es logón a burger szerelmesei láthatták a cég nevét, és a „Famous” szót kétszer aláhúzva. 1948-ban a márkanév „McDonald’s Famous Hamburger” -re változott, amelyet egy jelentős újratervezés követett. 1948 és 1953 között a társaság egy vicces séfet, Speedee-t használt kabalájaként. 1960-ban a McDonald’s bemutatta a híres „arany ívet”, „M.” betű formájában. Stanley Meston készítette, az ívek arra lettek ítélve, hogy az ínycsiklandó gyorsétterem világszerte elismert szinonimává váljanak. A McDonald embléma kialakulása azonban még nem ért véget. 1968-ban a vezető gyorsétterem egyszerűsítette az „M” betűt és feketére festette a „McDonald’s” szót. Csak 1983-ban találta meg az ideális grafikus jelet a McDonald’a, amelyet már jól ismerünk, fehér logóval és arany “M” betűvel, piros háttérrel. 2003-ban úgy döntöttek, hogy az „M.” alá berakják az „i’m lovin’ it” jelmondatot. A 2006 évi újratervezési kampány részeként az étteremlánc eltávolította a túlzott részleteket, lehetővé téve, hogy az ikonikus Arany Ív az egész márkát képviselje.
Levi’s
Jelenleg a Levi’s embléma két változatban létezik: egy minimalista fehér és piros logó, valamint két lóval ellátott logó jel. A lovak emblémája a Levi’s farmer címkéjén látható, hogy kihangsúlyozzák a magas minőségüket és tartósságukat. A piros logó elképzelése csak 1940-ben született, amikor arra törekedtek, hogy az egyre növekvő versenytársak körében jobban legyenek észrevehetőek. 1969-ben a Levi’s bemutatta újabb denevér szárnyas logóját, amit Walter Landor & Associates tervezett.
Burger King
A világ második legnagyobb gyorséttermi láncának, Burger Kingnek sikerült egy intelligens és kifinomult márkaképet felépíteni. Egyedül a Burger King ősi riválisa, McDonald’s tudja jobban csinálni. Azonban McDonald’s ellen veszíteni egyáltalán nem szégyen. Ami a Burger King logó történetét illeti, az egész egy nagyon bonyolult emblémával kezdődött, amelyen egy király ült egy hamburgeren. Annak ellenére, hogy néhány hirdetésben továbbra is használják, a vicces karakter nem tartott sokáig. 1969-ben a királyt két zsemlével ledöntötték trónjáról. Teli találatnak tűnt ezért azóta is használják a Burger King emblémán. Ennek ellenére 1998-ban a logó kissé megváltozott. Kék körvonalat és mágneses 3D-s hatást kapott.
Google
A Google logó sokszínű története nem olyan régen, 1997-ben kezdődött. A mai Google embléma nyers változatát Sergey Brin, az informatikai óriás egyik alapítója hozta létre GIMP-ben. A névhez hozzáadott felkiáltójel a Yahoo! tervezést törekedett utánozni. Ruth Kedar, felismerve, hogy a másolás nem a legjobb megoldás olyan erős márkának, mint a Google, 2000-ben eltávolította a felkiáltójelet. A javított vállalati imázs nagy népszerűségnek örvendett és 2010-ig tartott. 2015-ben a Google bemutatta legújabb logóját, amely finom példa a grafikai tökéletességre.
Warner Bros.
Az 1923-ból származó legelső logó pajzs formájában tartalmazta a „WB” rövidítést. A logó felső részén a filmstúdió fényképe dístelgett. 1929-ben a cég vezetése úgy döntött, hogy a fényképet a „Warner Bros. Pictures Inc.” szavakkal váltja fel. A minimalista irányt követve, 1936-37-ben a Warner Bros. eltávolította az összes szöveget a tervezéséből. 1937-ben a pajzs háromdimenziós megjelenést kapott. 1948-ban, az első színes filmek nyomán, a vállalat monokróm logóját színesre alakította. 1948 és 1967 között a pajzsot kékre és sárgára festették, és a hatalmas „WB” betűk látszólag aranyozottak lettek. 1967-ben a WB drasztikus változásokat tapasztalt, amikor a Seven Arts filmgyártó cég tulajdona lett. A híres pajzs egyszerűbbé és szögletesebbé vált, a Seven Arts nevével együtt. Három évvel később, 1970-ben a Warner Bros – Seven Arts-t megvásárolta a Kinney National Company. Ezek után a „A Kinney National Company” név uralta a logót. 1972-ben egy rövid ideig a Warner Bros. 1948-as logójára emlékeztető emblémát használt. Ugyanebben az évben egy Saul Bass nevű tervező vadonatúj logóval drukkolt elő, amelyet 1984-ig alkalmaztak. Az új formatervezés egyértelműbb volt, mint elődjei: a legendás „W” -t úgy stilizálták, hogy három metsző vonalra hasonlítson. 1984-ben a filmgyártó társaság visszatért az 1948-as kék és sárga mintájához, új életet adva a színeknek. Az elmúlt néhány évben a logó kisebb változásokon ment keresztül, ugyanis árnyalatokkal és animációkkal kísérleteztek.
IBM
Az IBM embléma az 1924-es években született meg, amikor a Computing-Tabulate-Recording Company nevet egy eddiginél élesebb „International Business Machines” -re változtatta. A névváltozás logikusan jelentős változásokhoz vezetett a vállalat vizuális identitásában. Az 1911-ből származó bonyolult CTR emblémát egy teljesen más arculat követte. Az új kör alakú ikon az „International Business Machines” szavakat jelentette, és földgömb alakot kaptak. A cég műszaki frissítését követően, 1947-ben az emblémát egy minimalista „IBM” logó váltotta fel. 1956-ban, a neves tervező, Paul Rand súlyt adott a betűknek, kihangsúlyozva a vállalkozás magas státusát és hibátlan hírnevét. 1972-ben, a márka helymeghatározási stratégiájának hatalmas változását követően Randnek ismét át kellett formálnia a logót. Az új csíkos kivitel a sebesség, sokoldalúság és a dinamika mellett állt.
NASA
Az első NASA-t 1958-ban fedezték fel, amikor a Nemzeti Repüléstechnikai Tanácsadó Bizottságot NASA-ra átszervezték. Mint kiderült, a NASA-nak három logója is van: egy jel, logó és bélyegző. A bélyeg valóban csillagszerű karriert tett meg: Eisenhower elnök jóváhagyta, később maga Kennedy elnök is módosította.
Microsoft
Az akkori idők legújabb tervezési trendek tükrében az eredeti Microsoft logó 1975-ben jelent meg, és 1979-ig volt használatban. A feltörekvő számítógépes cég 1980-ban egy egyszerűbb és stílusosabb emblémát választott „Microsoft” szóval egy sorban. 1982-ben a közönség egy átalakult Microsoft logót látott egy extravagáns “O” betűvel. A márka képviselői annyira imádták az új mintát, hogy az 1987-es törlés komoly visszaesést okozott. A vállalat vizuális története Scott Baker által készített tömör Packman logóval folytatódott. Az „O” és „S” betűk közötti átvágás azonnali asszociációt váltott ki a sebességgel és növekedéssel. A ‘90-es évek vége és a 2000-es évek eleje volt az informatikai óriás csúcs korszaka, hiszen a visszafogott logójával a világ legfontosabb grafikai szimbólumainak listájára került.
Adidas
Adi Dassler volt az, aki úgy döntött, hogy három csíkot helyez az Adidas cipőre, hogy könnyebben legyenek beazonosíthatóak a versengő márkák között. Az idő múlásával a grafika teljes értékű logóvá vált, amely évekig gyakorlatilag változatlan maradt. A 60-as években Adi Dassler és felesége, Käthe előálltak egy másik emblémával, amely leveleket ábrázolt. 1997-ben a német cipőgyártó bemutatta az új három ferde csíkos vállalati szimbólumát, amelyek meredek hegyet alkotnak. A hegy a vállalat előtt álló kihívásokat és célok képviseli.
Starbucks
1971-ben, a Starbucks alapítói egy 14. századi fában készült gravírozásban találták meg a márka identitásuk iránti ihletet. A metszet egy gyönyörű sellőt mutatott két farokkal. Ez a kép lett a modern grafikai tervezés egyik legfontosabb eleme. A kép prototípusaként Terry Heckler logót készített egy meztelen hableányról koronával. Később Heckler finomított a művén. Az első átalakításra 1987-ben került sor, amikor a II. Giornale és a Starbucks egy márkává egyesült. 1992-ben Heckler újból megvizsgálta a tervét. Most a sellő rejtélyes mosolyt viselt, és a két farka kevésbé volt észrevehető. 2011-ben egy egész tervezőcsapat összevetette képességeit és tehetségét, hogy tovább fejlessze az ikonikus emblémáját. A logó elhagyta a külső körvonalat, és a háttér színét feketéről optimistább zöldre változtatta. Egy ilyen merész tervezési megoldás logikus lépés volt, mivel a vállalat fennállásának több mint 40 éve a sellő világszerte elismert szimbólummá vált.
Volkswagen
Az eredeti fekete-fehér emblémán „VW” rövidítés és a horogkereszt szerepelt az akkoriban uralkodó Hitler-rezsim tükrében. A második logó már nem alkalmazta a horogkeresztet, és inkább autókerékre, mint egy ventilátorra hasonlított. A második világháború után a britek átvették az autógyárat, majd átnevezték Beetle-re, és átalakították a logó koncepcióját. A VW rövidítés túlélte a cenzúrát, viszont a kört eltávolították, mert az a náci zászlóval volt összekapcsolható. A brit vezetésnek nem sikerült vásárlót találni a Volkswagen gyárra ezért vissza kellett adnia a német kormánynak. Az idő múlásával az autómárka maga mögött hagyta a fekete-fehér színösszeállítást, és a logót kék és világosszürke színbe festette.
Visa
A VISA logó a cégalapítás évében jött létre. Az eredeti logóban a márkanév két sorban volt elrendezve, két felső betűje kékre, két alsó betűje sárgára festve. 2006-ban a cég egy észrevehetőbb és felismerhetőbb betűtípusra váltott. 2014-ben eltávolították a sárga színt a logóból így monokróm maradt.
Shell
A „Shell” szó először 1891-ben jelent meg annak a petróleumnak a védjegyeként, amelyet a Marcus Samuel and Company társaság szállított a Távol-Keletre. A kis londoni cég eredetileg régiségekkel és különös, keleti kagylóhéjakkal foglalkozott. Ez utóbbiak olyan népszerűségre tettek szert – a viktoriánus polgárok előszeretettel ékesítették velük dísztárgyként használt dobozkáikat –, hogy hamar megalapozták a vállalat Távol-Kelettel lebonyolított jövedelmező import- és exporttevékenységét. Magát a szót 1897-ben emelték be a vállalat nevébe, amikor Samuel megalapította a Shell Transport and Trading Company társaságot. Míg az első logó 1901-ben még egy egyszerű kagylót formázott, addig 1904-re már a fésűkagyló bevezetése mellett döntöttek, hogy képi megjelenést nyújtson a vállalatnak és a márkanévnek. Amikor a Royal Dutch Petroleum Company és a Shell Transport and Trading társaság 1907-ben egyesült, az utóbbi márkaneve és szimbóluma („Shell” és a fésűkagyló) vált az új Royal Dutch Shell-csoport rövid nevévé, illetve emblémájává. És így van ez a mai napig. A Shell-embléma formája a grafikai tervezés terén megjelenő trendekkel összhangban fokozatosan változott az évek során. A jelenlegi emblémát 1971-ben vezették be. Az azóta eltelt több mint negyven év alatt kiállta az idő próbáját, mint a világ egyik legismertebb szimbóluma.
LEGO
Az 1932-ben létrehozott Lego embléma a minimalista grafika jó példája volt. Ez a logó csak a cég nevét tartalmazza. Ole Kirk Christiansen, a márka alapítója így adta tiszteletét szülővárosának, Billundnak, amelynek szintén egyszerű emblémája volt. 1936-ban a játékgyártó színt adott a logójának, így szivárványnak tűnt. 1950-ben úgy döntöttek, hogy a „LEGO” név köré körvonalat húznak, és „Billund Danmark” szavakkal egészítik ki. Három évvel később, 1953-ban a LEGO egy új nagyméretű, fehér betűkkel, piros alapon alkotott logót mutatott be. 1956-ban a márkanév alá hozzáadták „System” szót, és a „LEGO” szó fekete körvonalat kapott a nagyobb vizuális vonzerő érdekében. 1973-ban az egyszerűség kedvéért a játékgyártó cég eltávolította a „System” szót, és újabb sárga színű körvonallal díszítette. A mai emblémát 1998 óta használják.
Hewlett-Packard Company (HP)
A Hewlett-Packard logó 1939 óta gyakorlatilag változatlan maradt. 2011-ben tárgyalások folytak a kép dinamikusabbá tétele érdekében, és ennek eredményeként átlós vonalakat húztak a „H” és a „P” betűkön. Ezek az ötletek azonban csak papíron maradtak. A logót végül 2016-ban frissítették. Most a „H” és „P” betűk egy körben szerepelnek égszínkék háttérrel.
Gap
1969 és 1986 között a híres ruházati márka csak a nevét használta vállalati szimbólumként. Véleményünk szerint ennél jobb logó típus nem létezik! Később a „GAP” szót egy sötétkék négyzetbe tették. Az egyszerű, mégis hatékony logót annyira szerették a márka rajongói, hogy amikor a cég 2010-ben megpróbálta változtatni rajta szabályos tüntetések voltak a közösségi médiában.
Canon
Az eredeti Canon logón Kwannon szerepelt, a kegyelem istennője, akit a buddhisták tiszteltek. (Mellesleg a Canon-t kezdetekben Seiki Kogaku Kenyudho néven ismertek.) 1935-ben elért hatalmas sikert követően a japán digitális cég megnövelte termelését és megújította a márka identitását. Ennek eredményeként 1956-ban a közönség megismerkedett a megújult mindenki által ismert és kedvelt piros logót.
BMW
A BMW (Bayerische Motoren Werke GmbH) két repülőgépmotor gyártója, a Rapp Motorenwerke és a Flugmaschinenfabrik 1916-os egyesülésének eredményeként jött létre, Gustav Otto tulajdonában. Az ikonikus BMW szimbólum prototípusa egy kerek embléma volt, amelyet a Rapp-Motorenwerke márka használt. Egy lovat és a fehér és kék bajor zászlót foglalta magába. A BMW logón két fehér és két kék négyzet szerepelt egy fekete körben. A második világháború után a cég többé nem gyártott katonai felszerelést, ezért az autóipar felfedezésére fókuszált. Elképesztő, hogy a modern BMW logó és az 1917. éves elődje egyformáki! Az autógyártónak nem kellett fejlesztenie a már ideális megjelenést. A legszembetűnőbb változás 2000-ben történt, amikor a logó figyelmet felkeltő 3D hatást kapott.
Audi
Az 1932-ig használt első logóhoz az Audi a szecessziós formák kanyargós és elegáns vonalaiból merítette ihletét. 1932-ben a növekvő költségek csökkentése érdekében a gazdasági válság közepette az Audi más három autógyártóval olvadt össze, a DKW-vel, Horch-tal és Wanderer-rel. Egy ilyen jelentős szerkezeti változás új logó tervezést eredményezett, amiből az általunk ismert négy egymást átfedő kör született meg. A körök a négy egyesült társaságot képviselik, amelyek már az Auto Union AG részei voltak. 1965-ben a vállalkozás Audi-ra változtatta nevét, majd megvásárolta a Volkswagen Csoport. 2009-ben, a 100. évfordulójának megünneplésére az Audi felújította logóját.
